Egy haláleset margójára

Jó nagy disznóság történt ma Bakonyszombathelyen, egészen konkrétan 185 kilós. Ennek okán ma eltávozott közülünk egy nagylelkű adakozó, viszont olyan új szavakkal gyarapodott a szókincsünk, mint vindő* és kövesztő**.

Az elmúlasztás az EU előírásoknak megfelelően, feszültség-túladagolással és acélmérgezéssel történt (mondjuk néhány kiskorú röfi szeme láttára, ami lehet, hogy büntetendő…?), a műveletben 5 db felnőtt férfiember és 1 db fehér kutya volt társ-tettes. (1 db felnőtt férfiember igazából csak 70% körül ingadozó hatásfokkal volt jelen, lévén egy mulatozásból kifolyólag hajnali 3-ig pálinkázott Mezőörsön. Talán ez, talán csak simán az ellenszenv - esetleg a bosszúvágy? - okozta, hogy az életben maradt cocák egyike jó alaposan beleharapott a kezébe…).

Gondolom már mindenki rájött, hogy mai bejegyzésem az „Iványiék  A Füstölt Kolbászért Alapítvány”  idei évi jótékonysági szervdonációs rendezvényéről szól, amelynek során a bőkezű felajánló töltelék-jellegű termékekké lényegül át. Az Alapítvány önkénteseinek munkáját ezúttal Tótimi Sógor és Ká Imre középkorú is támogatta, Tótimi az élőerőn túl több egységnyi kannás hisztaminnal is.

Az események 6 óra 9 perc és 14 óra 36 között történtek, ezen időszakban pedig a
- húzzadmá’ nemakarkijönni,
- kikérpálinkát,
- kikérforraltbort,
- szójjámá’akutyáranenyalogassaavért,
- mér’veszedelakésem,
- nagyobbravágdazsírt,
- holavindő,
- vigyedmá’abőrtakövesztőbe,
- gyertekennikészasülthúsmegareszteltmáj,
- dejóhogymá’csakahurkavanhátra,
- azsírtcsakholnapsütjük,
- aztakurvadefájahátam,
- azénlábamislefagyott,
- nézzétekmá’elájultakutya
típusú narráció zajlott az udvaron és a transzplantációs központtá átalakított garázsban.

Az Alapítvány rendezvénye a sikeres sonka- és szalonna-donációt  és az ingyen beszerzett izomlázat megünneplő vacsorával zárult, amelyet a fagyasztószekrények ünnepélyes feltöltése koronázott meg.

*vindő: (más tájegységen zsírosbödön) zománcozott fémből készült fedeles kétfülű tároló edény, amelyben felénk a zsírt tartják. Alfajai a kisvindő és a nagyvindő, a kisvindő általában szinte minden háztartásban piros.
**kövesztő: (más tájegységen abáló) egy nagy üst - felénk katlan -, amiben vizet forralnak, majd megfőzik benne mindazon részegységeket, amelyekből pl. a hurka is lesz. Kövesztőbe kerül pl. a tüdő, a fej, egy csomó bőr, olyan húsok, amik véresek lettek, tehát kolbászba nem jók... Itt főzik meg a hurkába való rizst is, sőt, apukám a betöltött hurkát is alá szokta meríteni egy pár pillanatra a lobogó abalébe...

​Az atomerőmű helyszínen tartózkodó, szemmel láthatóan impresszionizmustól is szenvedő képviselője az eseményeket imigyen örökítette meg:

Mindeközben a rózsák és a tyúkok...

A házzal kapcsolatban is történt ma jó dolog: nem vettem egyetlen darab kovácsoltvas gyertyatartót és szőnyeget sem! (Eddig.... de még csak 15.32 van...)