|
Hát kérem tisztelettel, ez a nap is eljött: Építész Úr nagy kupac tervlapot küldött tegnap, amik talán már a jövő héten elkezdenek felkúszni abba az elektronikus rendszerbe, ami az építéshatósági engedélyezésre szolgál. Közben statikusunk is írja a maga leckéjét, meg Gépész Úr is rágódik a saját feladatán, és persze készül a műszaki leírás is, úgy hogy (lekopogtam) most nagyon haladunk. Első körben a külső terveket mutatom meg (és közben rettentően erőlködöm, hogy ne írjam le a hurrrááá!!!, aztaaaa…!!!, besz@rás, qrvajó szavakat – főleg mert az utóbbi kettő ráadásul piroskarikás is…).    A ház színeiről célzott diskurzus eddig még nem folyt a tervezés során, de szerintem a vakolt részek fehérek lesznek, az utcai homlokzat pedig sóskúti kő színű (persze a letisztított, visszacsiszolt változatban, ami egy nagyon szép, világos szín). Építész Úrral még nem durvultunk el a témában, így csak remélni tudom, hogy nem pirinckás nemesvakolatot gondolunk a házra, hanem olyan szépet, mint ami a balatonfelvidéki házakon is van (ha jól sejtem, az talán a habarcs lemeszelésével keletkezik…). A tető antracit vagy fekete színű lesz, és szerintem a nyílászárók is. Tető ügyben amúgy ádáz harc alakult ki a korábban – talán túl gyorsan is – beszerelmesedett Bramac Tectura és az újonnan talált Azzuro Pannonia között (ami nem csak szép, de paksi is - by FabroStone -, ami nálam önmagában is referencia-értékű…). Majd még gyötröm egy kicsit Építész Urat, hogy a télikert üvegfelületeit lehetne-e esetleg osztottabbá gondolni (a fejemben lévő télikert-sztereotípiákat korábban már megzenésítettem, és egyelőre még nem szabadultam meg tőlük… Viszont az nem célom, hogy hazavágjam az építészeti minőséget, így ebben a témában még biztos lesz némi egyeztetés.). És hogy ne csak az én házbajaimat olvassátok, hoztam a blogériából néhány ház/lakás/élőhely-felújítást, illetve -építést (is) megéneklő blogot, amelyek közül néhány kifejezetten kockaházról szól. A link-válogatás természetesen szubjektív, ezzel együtt nem tartalmaz semmiféle értékelést vagy véleményt a részemről: egyszerűen ezekre akadtam rá Gugli segítségével. http://kadarkocka.blogspot.hu/ http://amilakasunk.blogspot.hu/ http://torphaz.blog.hu/ http://otthonedes.blog.hu/ http://kockahazatbovitunk.blogspot.hu/ http://ketablakos.blogspot.hu/ http://videkiporta.blogspot.hu/ http://akicsihaz.hu/ http://www.boudoirhome.com/ http://orsegiparaszthazunk.blogspot.hu/ http://otthonkommando.cafeblog.hu/ http://mecsekicsaladihaz.blogspot.hu/ http://haz-asodunk.blogspot.hu/ http://falusiporta.reblog.hu/ http://hazaiprovence.hu/category/hazai_provence_blog/ http://szylak.blog.hu/ http://mediterranepitkezes.blogspot.hu/ http://epitunk.blogspot.hu/ http://www.plazy.hu/epitkezes És hogy legyen valami kevésbé ideillő - és momentán egyáltalán nem szükséges – motívum is máma, hát az ágyvégekről/háttámlákról fogok ábrándozni egy kicsit. Amikor a témában keresgéltem, meglepően sok bejegyzést és inspirációt találtam, az ügy tehát mások szívében is benne vagyon. Ha viszont ez így igaz, akkor vajon miért nem láttam eddig még „élőben” (kivéve persze a szállodai tartózkodásaimat) ilyeneket? Tegye fel a kezét, akinél nem olyan ágy van, ami két bolti ágyvégből+keretből, vagy egy kompakt ágyszerkezetből áll… Na ugye. Nekem is ilyennek vannak (igen, alapvetően az IKEA-ból), meg anyuéknak is, meg a barátnőimnek is… A sóskúti házban szeretném megtörni a saját hagyományaimat, köztük a kompakt ágyasat is. Remélem sikerül majd szert tennem átalakítható régi vackokra, kerítésre, ajtókra, bármilyen nagy felületű és lapos dologra, amiből ágyvéget lehet kigondolni. A kedvenc inspirációimat (szokás szerint a saját, határozottan szégyenteljes és méltatlanul rendezetlen Pinterest táblámról) máris mutatom (a közepesnél picit erősebb nyálcsorgás közepette…).
A mai MÁSban egy régi kedvencemet, a Facebook egyik valahai sztárját, a mára feledésbe merült Babi Nénit mutatom, csak mert valamelyik nap autóvezetés közben eszembe jutott a filmecske is, meg az is, hogy mennyire nagyon röhögtünk, amikor először-másodszor-századszor láttuk (most is nagyon röhögök rajta). Legyen ez a hétvége jelszava: „Nincsen nekem kolbászom, de hozom!”
0 Comments
|
