Ma olyat teszek, amit az általam példának tekintett és napi szinten olvasott házügyi bloggerek -Otthonkommandó Házprojekt Ditta, Kicsi Ház Kata és Budoirhome Réka – már jó régóta csinálnak: írok végre egy olyan bejegyzést, aminek egyrészt köze van a házhoz, másrészt van benne sok kép meg némi értelmes (hasznos???) tartalom is. Hogyaszongya: kezdjük akkor a villanykapcsolókkal. Hogy miért? Egyrészt mert hiszem, hogy a részletekben búvik meg az Őr és a Dög is, de ami ennél sokkal fontosabb, ezeket az apróságnak látszó dolgokat a legkönnyebb elfelejteni. Viszont amikor a mester majd ott vakarja a fejét a frissen bevillanyvezetékezett fal előtt, hogy akkor Kisnaccsád, köllenének az aljzatok, na akkor én majd tutira nem fogok elrohanni a legközelebbi OBI-ba, hogy nabasszus, gyorsan kell kapcsoló meg konnektor, és nem fogok megvenni valami bűnronda műanyag vackot (se sok, se kevés pénzért). Legalább is most ezt gondolom… Abban, hogy előre kell dolgozni, amiben csak lehet, biztos, hogy nem tévedek. Amikor ugyanis – lényegében a házkereséssel egy időben – elkezdtem a keresgélést a neten, rá kellett jönnöm, hogy vannak dolgok, amikből irtó nehéz jót, vagy legalább elfogadhatót találni. A kapcsolók bizony közéjük tartoznak. (Úgy láttam, hogy a fent említett bloggerinák is megküzdöttek ezzel a kérdéssel, és ha jól vettem észre, végül mindannyian azonos vagy közel hasonló megoldásra jutottak. Nem kevés kutatás után aztán én is megtaláltam azt, amit ők – plusz egy bónusz tapasztalatot is. Ha blogot olvasol, főleg ha ilyen DIY (Do It Yourself = Csináld magad!), vagy házépítős/felújítós/lakberendezős blogot, akkor olvasd el a kommenteket is, mert sok kérdésre ott lehet megtalálni a választ… És mindig kattints rá a hiperlink szavakra is, mert a feljövő weboldalakon hasznos infó lehet. Én erre kicsit későn jöttem rá, így eltöltöttem jó pár napot azzal, hogy a megfelelőnek tűnő villanykapcsolót keresem megfeszített munkával, miközben a megoldás egyébként két blogon is ott volt...). Aki ismer, tudja, hogy képes vagyok gombhoz kabátot venni, csak hogy a mindenható stílus (=koncepció) rendben legyen; ennek okán viszont lehet, hogy addig nem kéne kapcsolókról értekeznem, amíg a ház megálmodott stílusáról nem mondok valamit. Hát igen, lehet hogy így valóban szakszerűbb és logikusabb lenne, de én nem látok abban semmi zavarót, ha az egyes részleteket a teljes rendszer nélkül kezdem el megmutatni – már csak azért is, mert ez a szegény kis rendszer momentán csak az én fejemben létezik. (Amióta elküldtem az építészemnek – róla külön fogok majd írni – az elképzeléseimet tartalmazó szolid kétoldalas listát és a magam által kigondolt, szerintem egészen zseniális alaprajzot, még nem szólt hozzám egyetlen szót sem… Lehet, hogy aggódnom kéne, mert túlálmodtam magam???) Aggódás helyett vissza a kapcsolókhoz. Amiben biztos voltam, hogy elegánsan különleges (decens???) kapcsolókat és dugaljakat szeretnék, ez azonban megvalósíthatatlannak látszott mindaddig, amíg eszembe nem jutott, hogy a kedvenc paksi helyemen, a Sárgödör téri Fabro Pince éttermében mennyire tetszettek a régimódi, csak jobbra/balra tekerhető villanykapcsolók. (A hely a tulajdonosok személyes ízlésének megfelelően, nem az általam viszonylag utált nagyon direkt, hanem a finom és visszafogott rusztikus stílusban van berendezve, mégpedig úgy, hogy a teljes lakbert ők csinálták!!!). Anno sajnos nem figyeltem meg a kapcsolókat túl alaposan, így bizony eltelt némi idő, míg rájöttem, hogy a „porcelán kapcsoló” a legjobb keresési kulcsszó. Nem mondanám, hogy a keresés hatására elszabadult a pokol, és rám esett százmillió szupcsi porcelán kapcsoló: Magyarországon eléggé korlátozott a választék, ellentétben pl. Spanyolországgal, ahonnan állítólag az idehaza elérhető modellek egy része is származik. (A nemzetközi beszerzés lehetőségét végül egyébként elengedtem, mert villanyszerelési ismeretek maximális hiányában egy mukkot sem értek a műleírásokból, és félek, hogy ha esetleg megveszek egy rakás kapcsolót kintről, biztosan akad majd valami kis apró bizgentyű, ami garantáltan nem lesz kompatibilis mondjuk a magyar csavarhúzókkal…). Porcelán kapcsolóból tehát egyrészt nem túl nagy a választék, másrészt viszont – nekem – brutál drága. Nyilván vannak, akik elképzelhetőnek tartják, hogy darabonként 20.000 Ft körüli pénzt fizessenek egy olcsóbb porcelán kapcsolóért – és 60.000 Ft-ot egy mondjuk középkategóriásért –, én azonban ezt irracionálisnak tartom. Ha csak 10 db villanykapcsolóról, és mondjuk 30 db dugaljról beszélünk (ami nem sokkal olcsóbb, mint a kapcsoló), máris levertük a félmilliós lécet, de jó alaposan… és tényleg csak az olcsóbb változattal számoltunk. Ne értsetek félre: sem anyagias, sem sóher nem vagyok, sőt. Egyszerűen csak igyekszem helyükön és értékükön kezelni a dolgokat. Soha nem vennék csak azért arany kilincset, mert megengedhetem magamnak. A kilincs az kilincs, egyik szebb tud lenni, mint a másik, egyik tartósabb tud lenni, mint a másik, de nagyjából azért ugyanazt tudja mindegyik: nyitja az ajtót. Az, hogy aranyból van gyémánt berakásokkal, nem ad hozzá semmit a használati értékéhez, és annyit az esztétikai funkciójához sem, hogy megérje… Na, hát ilyen kapcsolóim biztosan nem lesznek... ... és sajnos ilyenek sem. Ez már egész jó kompromisszum lett volna... ... ha nem találtam volna meg őket! (Karos kapcsoló a becsületes nevük, és szerintem remekül fognak mutatni majd ebben a szálcsiszolt réz változatban... A fotókon kicsit harsány a színük, a valóság szerintem ennél diszkrétebb lesz, főleg ha majd néhány néhány takarítás után elkezdenek mattabbá válni.) Az érdekesség kedvéért teszek ide képet a tipikus amerikai kapcsolóról is, ami komoly lehetőségeket enged a kreativitásra - de sajnos nem idehaza: Bár a Vaterán meg a Jófogás.hu-n lehetne találni használt retró kapcsolókat, nem igazán szeretnék kockáztatni ilyenekkel (ráadásul általában csak pár darab érhető el egy adott helyen, így a szükséges mennyiség valószínűleg több helyről jöhetne össze. Arra pedig aztán tényleg semmi garancia, hogy a különböző használtsági fokú kapcsolók tényleg egyforma színűek és állapotúak lesznek, arról nem beszélve, hogy konnektorok is kellenek, ezekből viszont egyáltalán nem láttam még használtat.
Gondolkodhatnék ipari kapcsolóban is, és tetszik is az industrial stílus, de valahogy nem érzem úgy, hogy ezt az utat kellene járjam. Főleg azért nem, mert végül megtaláltam a számomra küllemben és árban is elfogadható megoldást, így ezt a kérdést ünnepélyes keretek között nyugvópontra helyeztem: kapcsolóprojekt kipipálva, mostantól nem stresszelem magam tovább ezen a témán. Jöhet a következő! (A bejegyzésben látható képek a Pinteresten található, a házzal kapcsolatos inspirációimat gyűjtő tábláról származnak, forrásuk ott megtekinthető.) A mai ajánlatom megint egy film lesz, elsősorban azoknak, akik kedvelik az északi abszurdot. A tavalyi év számomra egyik legjobb filmje Az eltűnés sorrendjében címet viseli (eredetiben: Kraftidioten). Lenyűgözően abszurd és kontrasztos, végig norvég nyelvű (persze van magyar vagy angol feliratozás), ami önmagában is egzotikus, a szereplők pedig egészen zseniálisak. Az én kedvencem a cseppet egzaltált norvég maffiavezér volt, aki legutolsó divat szerinti öltönyében reggelente egy környezetkímélő elektromos autóval (persze egy Teslával) indult a melóba, és napközben répalét készített a kollégáknak… A film egyébként épp csak annyira véres, amennyire egy megtorlós-bandaháborús mozinak annak kell lennie, szóval csak ez ne tartson vissza senkit a megnézésétől.
3 Comments
Lazza
14/10/2016 12:41:25
Végül ezeket a karos kapcsolókat hol sikerült beszerezni?
Reply
Erika
7/4/2017 06:53:24
Engem is érdekelne, hogy hol sikerült beszerezni a réz karos kapcsolókat. Pont ilyeneket keresek!
Reply
Lazza
7/4/2017 21:55:35
Én végül itt találtam: http://varilight.hu/
Reply
Leave a Reply. |
A blogíró...egyelőre a RÓLAM menüpontban definiálja önmagát. Később majd biztosan kerül ide egy rendkívül szellemes vagy bölcs mondás. Mindaddig azonban, amíg ez megtörténik, nézd meg kb. 1 centivel e mondás alatt a "Korábbiak" menüpontot is, vagy ha konkrét téma érdekel, akkor még lentebb a "Címkék"-et. Figyelem: a blogíró sem nem építész, sem nem lakberendező, sem nem atomfizikus, így oltári nagy bölcsességekre ne számíts! Korábbiak
June 2017
Címkék
All
|