Nem szeretném tovább halogatni a fejemben lévő fürdőügyi zűrzavar kezelését, ezért megírom ezt a bejegyzést, mert így talán rendet tudok vágni a saját káoszomban – előtte azonban gyorsan elmesélem, hogy épp egy hete járt nálam példaképem, Otthonkommandó Krivarics Ditta, aki nem csak zseniális otthonvarázsló és rendkívül népszerű térszépészeti blogger, de a „Régiből újat” (természetesen bútorfestésről szóló) című könyv elkövetője is. Dittát belsőépítészeti/lakberendezési konzultációra kértem fel, és reményeim szerint ez a jövőben is folytatódik majd: abban maradtunk ugyanis, hogy időről-időre átnézi az elképzeléseimet és segít, ha elrontok vagy nem tudok megoldani valamit. A Dittával való találkozás csak megerősített abban, hogy hallgassak természetes vágyaimra, és a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékben engedjek teret az ipari stílus iránti vonzalmamnak. Ligetvári Zseni Istvánnak köszönhetően egy modern-régi házam lesz, így a lakberendezés is viselni fogja magán a kettősség jegyeit, az új jelszó tehát: INDUSTRIAL FRENCH ECLECTIC. És akkor kezdjünk is dolgozni. Ennek első lépéseként rögzítem a saját fejemben, hogy 2 db fürdő lesz a házban (vagyis ne csak a földszintivel foglalkozzak) és a vendégeknek szánt WC-ről se felejtkezzek el (ergo legalább 2, de inkább 3 bejegyzés várható…). És talán nem ártana hozzácsapni ehhez a cucchoz a háztartási helyiséget sem, ami ugyebár egy légtérben lesz majd a földszinti fürdővel. (Lehet, hogy nem ártana, de most akkor is csak magával a fürdővel foglalkozom, amit pirossal körbe is jelöltem az alaprajzon.) Aztán rögzítem azt is, hogy az eredeti kétállásos mosdó + zuhany + önálló kád koncepciót a józan ész – amely felfedezte, hogy a WC és a bidé bizony kimaradt a fürdőből – némiképp átalakította, így már csak egy mosdó lesz a földszinti fürdőben, és a fürdőkád egyben zuhanyzó is lesz. Néhány, a fürdővel kapcsolatos dolog már elég régen eldőlt, ilyen pl. a fa mosdótál is. A fa mosdótálakat eredetileg egy beton pultra terveztem ráültetni, most viszont már csak 125 cm helyem lesz a mosdó számára, így nem biztos, hogy érdemes lesz zsaluzással meg betonozással vacakolni… Talán megfelelő lehet egy kevésbé végleges, a jövőbeli átalakítások lehetőségét jobban biztosító pult, például egy asztal(ka). A Singer varrógépasztal, illetve annak lába triviális megoldásnak tűnik, számos szép példát lehet találni ezek mosdópultként való használatára. Nekem annyit biztosan muszáj lesz korrigálnom ezen a megoldáson, hogy a fa mosdótál szépségét kihangsúlyozandó fekete vagy szürke (esetleg fém színű) pultlapot kell használjak. Sajnos őrületes vonzalmat érzek a kecses lábú konzolasztalok, illetve az art deco/art nouveau iránt is, így elég sok lehetősége lesz az életnek, hogy valami szép, mosdópultnak valót sodorjon elém. Az már csak a szuperkrémes, ámde zsírszegény hab lenne a tortácskámon, ha a mosdópult fölé kerülő tükör – ami franciaországi Bea barátném jóvoltából már meg is van – mellé Singerből készült falikarok kerülhetnének, és teremne valahová egy Singer-lábból készült tároló is… Gondolkodnom kell valami burkolaton is, amit a mosdó környékén – de csak félmagasságban – fogok használni. Ha nem támad jobb ötletem, akkor marad a jó öreg metrócsempe, ami egyaránt szépséges feketében és fehérben is (ez utóbbi látható az első, Singerlábasmosdós képen), lehet játszani a fugával, vagy néhány önmagában mintás darab beillesztésével. Tetszik nagyon a méhsejt mintájú csempemozaik is, bár négyzetméterárban csúnyán ráver a metrócsempére (kábé háromszor annyiba kerül…). Titokban még játszom a struktúrált/érdesített lemez gondolatával is, ami szintén régi-régi becsípődés, de az agyam értelmesebb része már szirénázik, hogy sok lesz a matéria, sok lesz a textúra… Én meg vitatkozom önmagammal, hogy jó-jó, hát ha nem a mosdónál, akkor legalább a WC-bidé környékén hadd használjam már egy kicsit… Olyan szép…. (Gondolom már Ditta is a kezemre csapott virtuálisan…) Amíg az énem két idiótája vívódik, normális részem majdnem megfeledkezik a csapról, pedig hát az nem szokott ártani, ha van egy a mosdó környékén. Volt néhány nap, amíg a country vonal próbálkozott feltörni bennem, és rusztikus réz csapokat nézegettem, de az irántuk való lelkesedésem sosem volt igazán töretlen. Végül arra jutottam, hogy próbálok visszafogott vonalvezetésű, egyszerű csapokat találni, amik nem túlságosan feltűnőek, de van bennük valami klasszikus. Egyelőre őket szeretem: A mosdó mellett kap majd helyet a törölközőszárító radiátor is, amit szintén rég ki/megtaláltam: a Betatherm HC típusú csőradiátora a kedvencem, amit bármelyik RAL színben meg lehet rendelni, így ha akarom akár fekete vagy szürke is lehet. A most következő mosdó-inspirációt tisztán csak a nyálcsorgatás végett teszem ide: szerintem nincs ember a Földön, aki azt mondaná, hogy ez nem szép… (Ha véletlenül mégis van, és pont az én olvasóim között, akkor könyörgöm, ne árulja el magát, mert megszakad a szívem, kimúlok, és onnantól nincs tovább se Ház, se Más…) És akkor jöjjön a fürdő lényege, a fürdőkádba oltott zuhanyzó, aminek alapötlete már régóta megvan (sokan szerettétek, szerintem nem véletlenül, mert tényleg mesés, bár nincs benne semmi bonyodalom). Én továbbra is ezzel a szintén jó ideje megtalált Cevica csempével (pontosabban ezek valamelyikével) képzelem el a belső burkolatot, ami egy eléggé strukturált felületet fog képezni, így kívülről már nagyobb lapokkal gondolnám el a kád burkolatát, mégpedig egészen sötét szürke/antracit színben. Új kedvencem a pala, ami matt felületével szépen illeszkedne a cement padozathoz és csodásan illene a fényes felületű csempéhez is. Ha szerencsém lesz, akkor persze előfordulhat az is, hogy találok hasonló színű matt greslapot, ami árban lényegesen kedvezőbb, mint a valódi kő. Valószínűleg a kád jobb oldalán (majdan) lévő, kb. 40 cm mély belső ablakpárkányt és az ablak alatti falrészt is ugyanazzal az anyaggal fogom burkoltatni, mint a kád külső részét – de a WC-bidé mögötti pengefal is esélyes erre a borításra. (Kivéve persze, ha legalább itt győz a strukturált fém borítás, vagy ha megismétlem ugyan azt a burkolatot, ami majd a mosdónál lesz…) Mivel szoba hatású fürdőszobát szeretnék, van egy olyan érzésem, hogy a WC melletti – nem túl széles – falfelületet le fogom tapétázni. Az inspirációm ez a csodás Ellie Cashman tapéta volt, amiből 1x3 méternyi alig 220 euróba kerül (basszusbasszusbasszus), így keresnem kellett helyette valami más, legalább picirit megközelítően impresszív mintázatot. Nos, kedvenc helyemen, a Wallcover-en (ahonnan egyébként a jelenlegi lakásom tapétáit is rendeltem, és bizony nagyjából fele áron sikerült beszereznem őket, mint ahogyan idehaza árulták) találtam is néhány nagyon szép lehetőséget. Valljuk be őszintén, ezek közel sem annyira lehengerlően gyönyörűek, mint Ellie Cashman: viszont teljesen normális, tekercsenként 15-50 euró közötti áron kaphatók. Szegény kis szépségeim hirtelen annyira sokan lettek, hogy egyelőre választani sem bírok közülük. Íme ők a szecesszió jegyében: …ők pedig inkább az industrial egyszerűségét bírják bedögösíteni (és tényleg annyira jók, hogy ember legyek a talpán, amikor majd döntök…:-) Nem tartom kizártnak, hogy a pengefal fölé – mondjuk a mennyezetről lelógatva – kerül majd egy jó nagy kép, vagy VALAMI, ami látványos térelválasztó és dekorációs funkciót tölt be (a fürdőszoba és a háztartási helyiség ugyanis egy légtér lesz, a térérzet és a szellőzés miatt is). És akkor jöjjön a WC és a bidé. Klasszikus vonalú fajanszokban gondolkodom, ami vagy nagyon letisztult vonalvezetésű, vagy van benne egy csipet rusztikusság – és persze monoblokkos, mert ez a megoldás az, ami stílusban is a leginkább ideillő. A szerelmem a Hatria Dolce Vita modellje, amiből a WC és a bidé párosa együtt sajnos 250.000 Ft körül van (és akkor a sok vicik-vacak még nincs benne az árban, pedig azok minden szaniterhez szoktak kelleni…). A Ferromix hasonló vonalvezetésű termékei árban jóval kedvezőbbnek tűnnek (100.000 körül van a két fajansz együtt), feltéve persze, hogy a minőség nem a béka seggéhez konvergál… Őszintén szólva nem ismerem ezt a márkát, illetve talán egyszer volt egy konyhai csapom tőlük, de az pár év után bemondta az unalmast, ellentétben a fürdőszobai Ramon Soler csapokkal, amik 11 éve töretlenül teszik a dolgukat… mondjuk annyiba is kerültek. Azt hiszem, a szaniterek pont azon elemei a háznak, amikből a lehető legjobbat kell választani, mert nem kellemes dolog pár évente vécécsészét cseréltetni… Tetszik a Kerasan Waldorf nevű modellje is, de árban ez is a Dolce Vitához közelít. Kevésbé rusztikus, inkább klasszikusan egyszerű a GSI Panorama WC és bidé, ami árban inkább a Hatria-hoz közelít, mint a Ferromix-hez, viszont minőségben talán ez már egy erős középkategóriának tekinthető. És akkor már nem is kell más, mint egy szuper csillár (mondjuk egy az Emil Stejnar által tervezett Sputnik ihlette darab, mert az eredeti, illetve annak dizájnerek általi utángondolása a mocskos drága kategóriába tartozik), egy meseszép szőnyeg, és egy mondjuk 40 cm széles szekrényke a bidé mellé – és nagyjából kész a fürdő!!! (A vágyálom csillár kapcsán: A Kicsi Ház bloggere nem is olyan rég tette közkinccsé egy IKEA Stockholm lámpa hackelésével létrehozott Sputnik-csillár megvalósítását: zseniális!!!) Hát ember legyen a talpán, aki végigjött velem ezen a hatalmas és túlzsúfolt majdnem-moodboard-on: ígérem, hogy hamarosan megcsinálom majd az igazi táblát is. Jutalmul ma nem is teszek ide MÁSt, menjetek békével, és ki ne hagyjátok a Mentalista utolsó évadát csütörtökön!
2 Comments
Győző
26/8/2016 09:28:38
Megdöbentő volt rátalálni erre az oldalra és itt pont azokat a referenciaképeket viszontlátni, amiket én is kiválasztottam a saját lakásunk kialakítása kapcsán.
Reply
Iványi Krisztina
29/8/2016 11:31:00
Kedves Győző,
Reply
Leave a Reply. |
A blogíró...egyelőre a RÓLAM menüpontban definiálja önmagát. Később majd biztosan kerül ide egy rendkívül szellemes vagy bölcs mondás. Mindaddig azonban, amíg ez megtörténik, nézd meg kb. 1 centivel e mondás alatt a "Korábbiak" menüpontot is, vagy ha konkrét téma érdekel, akkor még lentebb a "Címkék"-et. Figyelem: a blogíró sem nem építész, sem nem lakberendező, sem nem atomfizikus, így oltári nagy bölcsességekre ne számíts! Korábbiak
June 2017
Címkék
All
|